Szerk
C. 1889. Egy számegyenesen be van jelölve az \(\displaystyle 1\) és a \(\displaystyle \sqrt{5}\), semmi más. Adjuk meg szerkesztéssel a számegyenesen a \(\displaystyle 0\) helyét. (Az elemi szerkesztési lépéseket, mint például szög felezése, tengelyes tükrözés, nem kell részletezni.)
Javasolta: Veszprémi Ferenc (Budapest)
1. megoldás.
1. ábra
Ha a számegyenesen be van jelölve az \(\displaystyle 1\) és a \(\displaystyle \sqrt{5}\), akkor a számokat jelképező két pont közötti szakasz hossza nyilvánvalóan \(\displaystyle \sqrt{5}-1\). Ennek a szakasznak a segítségével az alábbi ábra derékszögű háromszögei euklideszi módon megszerkeszthetők.
Alkalmazva a Pitagorasz-tételt az egyes derékszögű háromszögekre:
Az ilyen eljárással megszerkesztett \(\displaystyle f\) szakasz hossza (1) szerint
\(\displaystyle f=\sqrt{5}\cdot(\sqrt{5}-1)=5-\sqrt{5}. \)
Jelöljük az \(\displaystyle e\) számegyenesen \(\displaystyle A\)-val, illetve \(\displaystyle B\)-vel az \(\displaystyle 1\), illetve a \(\displaystyle \sqrt{5}\) helyét. Ezután az \(\displaystyle AB\) félegyenesre a \(\displaystyle B\) pontból kiindulva mérjük fel a \(\displaystyle BC\) szakaszt úgy, hogy \(\displaystyle BC=f=5-\sqrt{5}\), ekkor
Az így keletkezett \(\displaystyle AC\) szakasz \(\displaystyle A\)-hoz legközelebbi negyedelőpontja megszerkeszthető úgy, hogy megfelezzük az \(\displaystyle AC\) szakaszt, jelölje a felezőpontot \(\displaystyle T\), majd az \(\displaystyle AT\) szakaszt is megfelezzük, és a \(\displaystyle P\)-vel jelölt felezőpont az \(\displaystyle AC\) szakasz \(\displaystyle A\)-hoz közelebbi negyedelőpontja.
Megszerkesztettük tehát az egységnyi hosszúságú \(\displaystyle AP\) szakaszt, amelyet a \(\displaystyle PA\) félegyenesen az \(\displaystyle A\)-ból felmérve megkapjuk a \(\displaystyle 0\) helyét.
Nádas Zorka Lilla (Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, Szeged, 8. o. t.) dolgozata alapján
2. megoldás. Mivel a számegyenesen csak az \(\displaystyle 1\) és a \(\displaystyle \sqrt{5}\) van megjelölve, ezért a két pont meghatároz egy \(\displaystyle \sqrt{5}-1\) hosszúságú szakaszt, ezt használjuk fel a további szerkesztési lépésekhez, amelyekben arra törekszünk, hogy az \(\displaystyle 1\) hosszúságú szakaszt előállítsuk.
Tekintsük a 2. ábrát, amelyen az \(\displaystyle XY=a\) szakaszra merőlegest állítottunk, erre a merőlegesre rámértük az \(\displaystyle YZ=a\) szakaszt, amelynek felezőpontját \(\displaystyle O\)-val jelöltük. Megszerkesztettük az \(\displaystyle O\) középpontú, \(\displaystyle \dfrac{a}{2}\) sugarú kört, ennek az \(\displaystyle XO\) egyenessel való metszéspontjai \(\displaystyle U\) és \(\displaystyle V\).
2. ábra
Az ábra alapján felírhatjuk az \(\displaystyle X\) pontnak a körre vonatkozó hatványát, ez egyrészt \(\displaystyle a^2\), másrészt pedig \(\displaystyle {XU\cdot XV}\) vagy másként \(\displaystyle {XV\cdot (XV-a)}\), ezért \(\displaystyle {XV\cdot {(XV-a)}}=a^2\), ebből az \(\displaystyle {\Bigl(\dfrac{XV}{a}\Bigr)^2-\frac{XV}{a}-1=0}\) egyenletet kapjuk.
Az \(\displaystyle \dfrac{XV}{a}\)-ban másodfokú egyenletet megoldva
Ha tehát az \(\displaystyle a\) szakasz hosszát úgy választjuk meg, hogy \(\displaystyle a=\sqrt{5}-1\) legyen, amely éppen a számegyenesen adott két pont távolsága, akkor könnyen látható, hogy
A fentiekben leírt euklideszi szerkesztési lépéseket végrehajtva kaptunk egy \(\displaystyle 2\) hosszúságú szakaszt, ezt megfelezve adódik az \(\displaystyle 1\) hosszúságú szakasz, amelyet a számegyenesre az adott \(\displaystyle 1\)-et jelképező pontból balra felmérve megkapjuk a \(\displaystyle 0\) helyét.
Farkas Réka (Jedlik Ányos Gimnázium, Budapest, 8. o. t.) dolgozata alapján
Megjegyzések. 1. Könnyen igazolható, hogy \(\displaystyle \dfrac{XU}{a}=\dfrac{\sqrt{5}-1}{2}\), ez az aranymetszés arányszáma, tehát az \(\displaystyle XU+a\) hosszúságú szakaszt az \(\displaystyle XU\) és \(\displaystyle a\) hosszúságú szakaszok az \(\displaystyle \dfrac{XU}{a}=\dfrac{\sqrt{5}-1}{2}\) aránynak megfelelően osztják két részre.
2. A helyes megoldások között számosan a magasságtétel felhasználásával állították elő az \(\displaystyle 5-\sqrt{5}\) távolságot és ebből a \(\displaystyle 4\) egység hosszúságú szakaszt. Olyan megoldás is született, amely a számegyenessel párhuzamos egyenesen felvette az egymás után következő \(\displaystyle a\) és \(\displaystyle 5a\) szakaszokat, ezekből a magasságtétel alkalmazásával szerkesztette meg az \(\displaystyle a\cdot \sqrt{5}\), majd az \(\displaystyle a\cdot (\sqrt{5}-1)\), szakaszt, ezután hivatkozott a párhuzamos szelőszakaszok tételére.
3. Hasonlóság erejéig meg tudjuk szerkeszteni a számegyenest.
Vegyünk fel egy tetszőleges egységet (\(\displaystyle 1'\) a piros ábrán), és szerkesszünk \(\displaystyle 1'\) és \(\displaystyle 2'\) befogójú derékszögű háromszöget. Ennek átfogója \(\displaystyle \sqrt{\displaystyle{5'}}\) hosszú. Metsszünk le belőle egy \(\displaystyle 1'\) egységnyi szakaszt az ábra szerint, a másik rész hossza \(\displaystyle {\sqrt{\displaystyle{5'}}-1'}\). Ennek segítségével \(\displaystyle {A=1}\) és \(\displaystyle B=\sqrt{5}\) helyének ismeretében (kék ábra) – például a három jelölt szög átmásolásával – megkapható a számegyenesen a 0 helye.
108 dolgozat érkezett. 5 pontos 65, 4 pontos 10, 3 pontos 9, 2 pontos 1, 1 pontos 4, 0 pontos 18.
A KöMaL levelezős versenyei azon kevesek közé tartoznak, amelyek ingyenesek – immár több mint 130 éve! Sajnos azonban a KöMaL állami támogatásának rendszere az elmúlt évben jelentősen átalakult, a következő években az előre látható bevételeink várhatóan nem tudják fedezni a költségeinket.
Ezért kérünk mindenkit, aki szereti a KöMaL-t, létezését fontosnak tartja, hogy lehetőségéhez mérten támogassa a KöMaL-t kiadó MATFUND Alapítványt. Ha teheti, rendelkezzen adója 1%-áról az Alapítvány javára. Ezen kívül pedig, ha saját vagy céges lehetőségei megengedik, támogassa a KöMaL kiadását, a KöMaL tudáskincsének gondozását!
A KöMaL kiadásának, a versenyek teljes lebonyolításának, díjazásának és a díjkiosztóval egybekötött Ifjúsági Ankétok szervezésének költségeit 2007 óta a MATFUND Középiskolai Matematikai és Fizikai Alapítvány fizeti.
Kérjük, személyi jövedelemadója 1%-ának felajánlásával álljon a több, mint 125 éve alapított Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok mellé!
B. 5472. Az \(\displaystyle ABCD\) konvex négyszögben \(\displaystyle AB=BC=CD\). Igazoljuk, hogy ha \(\displaystyle BCD\sphericalangle=2DAB\sphericalangle\), akkor \(\displaystyle ABC\sphericalangle=2CDA\sphericalangle\).
Javasolta: Kós Géza (Budapest) és Vígh Viktor (Sándorfalva)
B. 5453. Egy konvex polidéder lapjai az \(\displaystyle ABCD\), \(\displaystyle ABFE\), \(\displaystyle BCGF\), \(\displaystyle CDHG\), \(\displaystyle ADHE\) és \(\displaystyle EFGH\) négyszögek az ábra szerint. Az \(\displaystyle A\), illetve a \(\displaystyle G\) csúcsból induló élek páronként merőlegesek egymásra. Igazoljuk, hogy
\(\displaystyle [ABCD]^2+[ABFE]^2+[ADHE]^2 = [BCGF]^2+[CDHG]^2+[EFGH]^2. \)
(\(\displaystyle [XYZW]\) az \(\displaystyle XYZW\) négyszög területét jelöli.)
Javasolta: Kós Géza(Budapest)